A jéger lekapcsolása pénzügyi és hatásköri döntés volt, nem hitvita; az agrárium több válságot kezel egyszerre.
Bóna Szabolcs szerint a rendszert az Agrárgazdasági Kamara üzemeltette minisztériumi támogatásból és kamarai tagdíjakból, nagyjából 2,5 milliárd forintért. A felülvizsgálatnál kiderült, hogy 1,9 milliárdból is működne, 600 millió forint útja tisztázatlan. Mivel a gazdák fizették és nem kérték, azokban a megyékben leállították.
A miniszter szerint tudományosan nem igazolható, hogy a rendszernek szerepe lenne az aszályban, ezt a parlamentben is elmondta. A döntést nem ez indokolta, hanem a pazarló működtetés, és az, hogy nem az Agrárkamara kompetenciája egy ilyen szakmai, meteorológiai kérdés kezelése.
A minisztérium az év végéig kért anyagot, de a Tudományos Akadémia vezette szakmai csapat vállalta, hogy elvileg október végéig átfogó elemzést ad. A rendszer egyébként is leállt volna szeptember közepén, és jövő tavaszig nem indult volna újra.
Az uniós szabályok teljes átláthatóságot követelnek, a cég mögött viszont négy magántőkealap állt ismeretlen valós tulajdonossal. A miniszter szerint anomália, hogy egy cég külön pályázaton 33 milliárdot kapott, miközben a 150 milliárdos programban maximum 5 milliárd járt, és a bírálat három hónap alatt lezajlott.
A 2025 decemberében lezárult pályázat 3,6 milliárd forintos keretére 24,6 milliárd forintnyi igény érkezett, de egyetlen pályázatot sem bíráltak el. A május 1-jei fagy húszmilliárd forint feletti kárt okozott a gyümölcs- és szőlőágazatban, amelynek jelentős része gyors elbírálással megelőzhető lett volna.
A nagyjából 4,5 millió hektár szántóból jelenleg 130–160 ezer hektár öntözhető. Felszíni vizekből és talajvízből a mostani infrastruktúra mellett 400–450 ezer hektár vonható be úgy, hogy a jövő ivóvízbázisa ne kerüljön veszélybe. A szántó körülbelül 20 százalékának öntözhetővé tételéhez komoly fejlesztések kellenek.
Az ópusztaszeri kihelyezett első kormányülésen döntöttek arról, hogy a vízügyi igazgatóságok azonnal kezdjék meg a csatornák feltöltését és a vízkiemelést. 2026-ban így 1,8 millió köbméterrel több víz került a tájba, mint 2025-ben, pedig a Tisza és a Duna vízhozama jelentősen kisebb volt.
Az uniós szabály szerint az NGT1 kategóriás vetőmagot és szaporítóanyagot jelölik, az élelmiszert viszont nem. A tagállamoknak két évük van felkészülni. A miniszter még nem tudja megmondani, mi lesz Magyarországon, de szerinte másfél év múlva már ismert lesz a hazai szabályozás.
Az ATEV-ből az elmúlt három évben több mint 7 milliárd forint osztalékot vettek ki, így elmaradtak a szaghatást csökkentő technológiai fejlesztések, amelyeket Hódmezővásárhely is kért. A pénz egy része még az alapítvány számláján van; ebből visszatennének annyit, amennyi a fejlesztések elindításához kell.
Két módon akartak segíteni: gyors segítségként takarmányt juttatnak, illetve megvizsgálják a lovak állategészségügyi állapotát, és szükség esetén felügyeletük alatti ménesgazdaságba viszik őket a vita lezárásáig. A tulajdonviszonyokról vita van, a Kúria döntése szeptember 30-ra várható.
“Évek óta nem alkottak stratégiát, és nem gondolkozott senki az alkalmazkodó képességében az agráriumnak”
“Kvázi félsivatag körülmények vannak az ország egy jelentős részében.”
“Egyetlen egyből nem született kormánydöntés.”
“Ez nincsen rendben.”
“Példátlan helyzetben vagyunk: szinte minden ágazat veszteséget termel – interjú Bóna Szabolccsal.” https://www.youtube.com/watch?v=ADV-a1QRmBA. Transcript summary by WhipScribe, https://whipscribe.com/transcript-pages/peldatlan-helyzetben-vagyunk-szinte-minden-agazat-vesztesege.html.